Bolygó kalauz

Végtelen világegyetemünk megszámlálhatatlan galaxisból áll, amelyből csupán csak az egyik a mi Tejútrendszerünk. Mielőtt megmutatjuk neked a csillagok különleges erejét, fontosnak tartjuk, hogy megismerd a bolygókat és a Naprendszert. Elsőként a legfontosabb égitestekről hoztunk el neked néhány érdekességet.

Égitestek:

  • Nap
  • bolygók
  • bolygók holdjai
  • kisbolygók és üstökösök
  • meteroidok és bolygóközi porok, gázok

Nap:

Tejútrendszerünk központi csillaga. Tömege 750-szer nagyobb a bolygók össztömegénél, emiatt a gravitációs tere sokkal erősebb vonzást hoz létre, mint a szomszédos csillagoké. Ez az erő tartja egyben az egész rendszert és irányítja a körülötte levő égitestek, bolygók mozgását.
Már az ókorban nagy becsben tartották életet adó melege és fénye miatt. Természetfeletti erővel ruházták fel és istenként tisztelték. Később  sokan kezdték el távcsővel figyelni az óriási csillagot, hogy feltérképezhessék annak misztikus titkait.

Bolygók:

A bolygókat Naptól való távolságuk szerint tartjuk számon. Mindegyik szinte azonos síkban, direkt irányban együtt mozog, és ezzel megegyezik a tengelyforgásuk is. Vagyis a Föld északi pólusa felől az óramutató járásával ellentétesen. Kivételt képez a Vénusz és Uránusz. Ellipszispályájuk a Nap tömegvonzásának köszönhető. Hosszútávon stabil pályát/utat járnak be, de kisebb változások is előfordulhatnak.

Merkúr, a legkisebb és a legközelebb mozgó bolygó. Nevét a római Mercurius után kapta, aki a görög mitológiából ismert Hermész megfelelője. Istenek hírnökeként, holt lelkek vezetőjeként, utazók és kereskedők oltalmazójaként tisztelték.

Az éjszakai égbolt második legfényesebb objektuma és a Naprendszer egyetlen női alakról elnevezett bolygója a Vénusz. A görög mitológiából Aphroditéval, a szerelem és szépség istennőjével azonosították. Kalauzcsillagként nagy segítséget jelentett a tájékozódásban, ezért sokan hívják sokan Esthajnalcsillagnak.

A Föld

Otthonunk, a Föld, a Naptól számított harmadik bolygó. Jelenlegi tudásunk szerint az egyetlen hely, amely életet hordoz. Védelmező mágneses mezője megvéd bennünket a nagy energiájú kozmikus sugárzástól. Korábbi források szerint Gaia-Földanya magától szülte meg az eget, a hegyeket és a tengereket.

Mars, a római hadistenről kapta nevét, de jellegzetes színe miatt “vörös bolygóként” is ismert. Az ókori egyiptomiak a “horizont Hóruszaként” ábrázolták. I.e. 300-ban Arisztotelész kijelentette, hogy távolabb van tőlünk, mint a Hold.

Jupiter, az Óriásbolygó tömege két és félszer nagyobb az összes többi bolygó össztömegénél. A Hold és a Vénusz után pedig a legfényesebb pont az égen. A római istenek királya uralta az eget, a vihart és a nappali világosságot. Görög megfelelője Zeusz, ami  “fényes égboltot” jelent.

A Földről is szabad szemmel látható Szaturnusz jégből és törmelékből álló gyűrűvel rendelkezik. Galileo Galilei 1610-ben felfigyelt rá, de még nem tudta azonosítani a jelenséget. 45 évvel később Christiaan Huygens holland csillagász mondta ki, hogy “(…) egy vékony, széles gyűrű veszi körbe, amely sehol nem érinti”. Szaturnusz (Kronosz) a földművelés, vetés, vetőmag és a könyörtelen idők jelképe.

Uránuszt sokáig üstökösnek és csillagnak tartották, majd 1781-ben  a Naprendszer hetedik bolygójaként jegyezték fel. Az ég ura, Gaia-Földanya férje, a legősibb istennemzedék képviselője. Gyermekei: Szaturnusz (Kronosz), titánok és küklopszok.

Neptunusz, a legtávolabbi és legkisebb méretű óriásbolygót a tengerek római istenéről nevezték el. A görög Poszeidón megfelelője.

A Plútó

2006. augusztus 24-ig volt a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygója. A Föld holdjánál kisebb törpebolygót Hádészról, az alvilág istenéről nevezték el.

Írta: M. Betti

Képek:

#1 wallpaperswide.com
#2 Tumblr.com
#3 istockphoto.com